Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mikkeller - citra single hop ipa

2013 sze. 26. § komment § soksörutánkapitány

A mai kóstolás egy élmény(csúszda)parkba visz bennünket. Alig várjuk, hogy beléphessünk végre a forgóajtón, jegyünket a kezünkbe szorongatva, izgatottan várjuk, hogy betehessük lábunkat ebbe a kis sör-álomba. Elénk tornyosul egy ötemeletes sörösüveg, amit narancssárga címkén egy csodálatos szöveg díszít: citra single hop IPA a Mikkellertől. Igen, már megint egy tőlük. Hogy miért? Mert a legutóbb beszerzett két másik sör, amit nagy becsben a hűtőben dédelgettem, a felbontás után egyből jelezte felém, hogy állj! ez a sör lejárt, baszki! Neveket nem mondanék, mert egyébként nagyon szimpatikus darabokról van szó, amiknek újból neki fogok leselkedni.

Visszatérve a csodára, ahova érkeztünk. Már félúton vagyunk a megmászásában és izzadságtól csúszik a kezünk, akkora izgalommal várjuk, hogy végre elmerülhessünk benne. Felérünk. Lepattintjuk a fehér kupakot, majd észrevesszük, hogy két csúszda is indul, nem csak egy, ahogy először megpillantva gondoltuk. Próbáljuk ki az aroma csúszdát, legyen az az első. Óvatosan belehuppanunk a kupakunkba és visszaszámolunk, miközben próbáljuk minél jobban belengetni csónakunkat. 3, 2, 1, rajta! Elindulunk, és őrült sebességgel száguldunk, agyunkig felszalad a tömény komlóaroma, igazi gyümölcsös bomba, mintha mandarint, grapefruitot dobálnának az arcunkba a friss komlótobozokkal keverve, mi pedig teli vigyorral elvezzük, ahogy orrunkat ellepi az élvezet. De egyszer csak megállunk, vagyis, inkább csak lelassulunk, csónakunk egy spirálba került, ami megállított egy szinten. A sör pohárba döntése után kicsit enyhültek az események, de akkor belekortyolunk, és érezzük, hogy újból belendültünk, és olyan sebességgel közelítünk a poharunk végéhez, hogy sikítani próbálunk kislányos félelmünkben, de valaki még mindig dobálja a komlót összezsugorodott arcunkba. Megérkezünk. Ujjongva rohanunk ismét megmászni üvegünket, hogy most az íz-csúszdának is nekifeküdjünk.

Elhagyjuk a kupakunkat és csupasz seggel készülünk neki ennek a járatnak, amiből nem sokat észlelünk, hogy milyen irányba fog vinni, mert közben komló-köd telepedet ránk, és nem látjuk a végét. Nagy levegőt veszünk és nekifutásból beleugrunk. Azt vesszük észre, hogy lebegünk, és még hozzá sem értünk a csúszdához. Basszus, akkora a meredeksége ennek a keserű járatnak, hogy szinte 70 fokos szögben zuhanunk lefelé, egyenletes, intenzív, bevillanó képekkel, amint pofon vág bennünket egy jóakarónk, majd gyorsan sörrel tömi be a válaszra nyíló szánkat. Folyamatosan egy szinten száguldunk, élvezzük, nem fanyalgunk, nem húzza össze a szánkat, hanem egy különleges érzést kelt bennünk, lehet, hogy megvan az aktuális kedvenc komlófajtánk? Igen, úgy tűnik. Citra. Pihenünk egyet.

Kifelé menet megváltjuk egész éves bérletünket erre a csúszdára, tudva, hogy ezt nem fogjuk megbánni.

Komló: Citra

Alkohol: 6,9%

fotó.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://napiipa.blog.hu/api/trackback/id/tr355534939

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.



süti beállítások módosítása